Ákhándá – Az, amelyet nem lehet részekre osztani; amelyet egy, teljes egészként lehet csak felfogni (megérteni). Az egészet egyszerre, nem pillanatokra bontottan – nem úgy, hogy egy részt megértünk most, egy másik részt később. Olyan Az, a
Mándálá – a yantra, amely az univerzum. Amelyet az isteni, szoláris erő elevenít meg (hat át).
Ákhárám – az, amely csak Azzal a formával rendelkezik. Az, akiben az univerzum mandalájának tudása nem részenként születik meg, (fogan meg, ölt alakot a megértés szintjén), nem részenként észlelődik, hanem (akiben) a teljes univerzális mandala egyszerre értődik meg (fogódik fel), egy teljes egészként. Az, amely által
Jéná – az, amely által
Csárá ácsárám – minden dolog – mozgó és nem mozgó
Vjáptám – átitatott, áthatott

Tát pádám dárshitám jéná – Ő, aki megmutatta nekem Azt a világot, Azt a magaslatot, azt a helyet a tudatban, amire a “Tát Twám Ászi”-hoz hasonló (Az Vagy Te) mahavakhjákban a Tat, (Az) szóval utalnak.

A Gajatrihoz hasonló mantrákban – Tát Szávitur Várénijám – az a gyönyörű ragyogás, Az – megmutattad nekem az “Az” jelentését.

Tászmai – és neki, Srí Gurávé, akiben a Srí Anya, az Istenanya, az Univerzális Anya Shakti, a tudat(osság) (egyéniesült és univerzális) kundalinije; ugyanúgy, mint a Guru – az erő, amely eltávolítja a fátylakat, amely eltávolítja a sötétséget  - (akiben) ez a kettő egyedülállóvá, Eggyé válik, amely (Egy) Srí Guru-ként  ismert – Ennek az Egy-nek: Namaha!

Átadom magamat istentiszteleti felajánlásként, átadom Iccsa Shaktimat, az akarat erejét, amely a szívemben székel – Dzsnyána shaktit, a megismerés erejét, amely a fejemben székel – Krija shaktit, a cselekvés és teremtés erejét, amely a kezeimben székel – ezt a shaktit, ezt a háromrétűt, amely behatárolttá, egyéniesültté vált bennem; átadom egyéniesülését istentiszteleti felajánlásként Annak az Egynek, akiben e háromrétű shakti teljessége lakozik, és ily módon: Námáhá!

Összetéve két kezemet – krija shakti; a szívem előtt – iccsa shakti; meghajtom fejemet – dzsnyána shakti – átadom magamat és kijelentem: námáhá, nem az enyém. Feladom minden ego-követelésemet (igényemet) – ezzel a mudrával, amelyet Annak ajánlok, akinek formája töretlen, oszthatatlan világegyetem-mandala, amelyet egy isteni, szoláris fénykör ereje hat át (jár át). És Annak a Gurunak, hódolatom.